Az ájurvéda jelentése: az „élet tudománya”
Az indiai védikus kultúra egyik legősibb, több mint ötezer éves holisztikus egészségmegőrző rendszere. Nem csupán egy orvosi módszer, hanem a test, az elme és a lélek természetes egyensúlyának megteremtésére irányuló életszemlélet. Ami a betegségek megelőzésére és a hosszú, harmonikus élet elérésére összpontosít. Ebben a cikkben feltárjuk az ájurvéda valódi jelentését, és bemutatjuk, hogyan alkalmazhatod ezen ősi bölcsességeket a modern felgyorsult világban hétköznapjaid során az egészséged támogatására. A későbbiekben itt olvashatsz többet az ájurvédával kapcsolatban.
Az ájurvéda jelentése szó szerinti értelmezésben
Az ájurvéda szó szanszkrit eredetű, az „ájusz” (élet) és a „véda” (tudás) összetételéből származik. A jelentése szó szerint „az élet tudománya” vagy „a hosszú élet gyakorlata”. Ez az indiai szubkontinens több mint ötezer éves, máig élő természetes orvostudományi rendszere, amely nem csupán tüneti kezelést, hanem holisztikus életszemléletet kínál. A titka (szerintem) abban rejlik, hogy nem csak azt vizsgálja mik a tünetek, panaszok, hanem nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy kinek vannak panaszai. Nem elég az ájurvéda szerint a pontos diagnózishoz csak a betegség okát feltárni. Elengedhetetlen vizsgálni azt is, hogy a tünetek, problémák kinél jelentkeznek.
A nyugati orvosláshoz képest, ami még jelentős különbség az az, hogy nagy fókusz van az ájurvéda esetén a tünetek, panaszok és betegségek okainak felkutatásában. Nem elegendő csak a tüneti kezelés, minden esetben törekszik az ájurvéda a problémák gyökerét megtalálni és kezelni. Ezzel biztosítva a tartós, hosszútávú eredményeket. Viszont, ami szerintem fontos, hogy nem szabad úgy tekinteni az ájurvédára, mint egy új alternatíva a hagyományos orvoslással szemben! Ez sokkal inkább egy tudatos életmód, egy tudomány amivel elősegítjük szervezetünk, testünk, lelkünk ideális működését.
Sok esetben nem váltja ki a védikus tudomány az orvosi beavatkozásokat
Ez tényleg nagyon fontos, hogy nem helyettesíti sok esetben a nyugati orvosokat. Ha begyullad a vakbeled, nincs rá egy varázspor amit, ha megiszol vagy bedörzsölöd vele a hasadat elmúlik a fájdalom és megjavul a vakbél. El kell menni a kórházba és ilyen esetben az operáció lesz a megoldás.
Viszont, ha a hétköznapokba igyekszel beilleszteni az ájurvéda ajánlásait, ennek az életmódnak köszönhetően jelentősen csökken a megbetegedések száma és kockázata. Alapvetően az ájurvéda egészségtudatosságra nevel minket. Gyakorlatilag mondhatjuk azt is, hogy az ájurvéda nem más, mint egy használati útmutató az egészséges és hosszú élethez.
Az ájurvéda gy nagyon komplex tudomány egyetlen ága
Azt is fontos tisztázni, hogy az ájurvéda a Rig Véda egyik al védája, azaz kisebb ága. Ennek okán az ájurvéda szorosan kapcsolódik a jógához, relaxációhoz, meditációhoz, asztrológiához és a táplálkozástudományhoz is. Tényleg egy komplex használati útmutatót ad az embernek egy egészségesebb élethez. Javaslatot tesz arra:
- mikor keljünk?
- mikor feküdjünk?
- mikor együnk?
- mit igyunk?
- mit együnk?
- melyik mozgásforma a legideálisabb a mi testünknek?
Az alap testtípusok, a dósák
Ezt még Nagyon fontos megérteni, hogy az ájurvéda három alap testtípust, dosát különböztet meg. Ezek a következők: vata, pitta, kapha. Mindenkinek van egy születéskori testtípusa. Ez a prakriti. Gyakorlatilag ezt tekinthetjük az alap dósánknak. A képlet azonban nem ennyire egyszerű. Rengetegszer előfordul, hogy valaki nem tisztán vata, pitta vagy kapha, hanem kevert a dósája, ami azt jelenti, hogy vata-pitta, pitta-kapha, vagy kapha-vata. Elég ritka, amikor valamelyik dósa 100%-ban önállóan van jelen. És ott vannak a tri-dosák.
Ez azt jelenti, hogy egy, embernél a három dosa nagyjából azonos megoszlásban van jelen, és így a kapha, vata, pitta dosa mindhárom tulajdonsága megtalálható. A dosákra most nem térünk ki részletesebben, mert ez nagyon összetett témakör. Viszont mindenféleképpen tudnod kell róla ennyit, hogy ezek határozzák meg, amit korábban írtam, nem mindegy, hogy a tünetek kinél (milyen dósatípusnál jelentkeznek).Tehát ez alapján kategorizálja az ájurvéda a „betegeket”.
Általában, amikor valakinek bármilyen problémája felmerül, az okozza, hogy a prakriti, tehát az alap dósája valamilyen irányba elmozdul. Ezt az elmozdulást nevezzük vikritinek, amikor valamelyik kiegészítő dósája túlsúlyba kerül.
Mondjuk egy pitta prakritinél jelentkeznek azok a tünetek, amiket a váta túlsúly okoz. Ez esetben azt is meg kell figyelni, hogy milyen kezeléssel lehet csökkenteni a váta túlsúlyt, viszont figyelembe kell venni azt, hogy ezek a kezelések a pitta prakritivel kompatibilisek legyenek.
Láthatod, hogy ez tényleg túlmutat azon, ha fáj a fejed, beveszel egy Algopyrint, és el fog múlni a fejfájás. Az ájurvédának nem az a célja, hogy kizárólag a tüneteidet csillapítsa, hanem az, hogy megszüntesse a probléma okát, ami a kellemetlen tüneteket okozza.
Egy gyors összefoglaló a végére
Tehát az ájurvéda nem más, mint egy ősi indiából származó egészségmegőrző rendszer. Az élet tudománya. A legfőbb sajátossága, hogy nem csak a betegek tüneteit próbálja enyhíteni, hanem megkeresi az okokat és törekszik azok megszüntetésére. Egy nagyon komplex és összetett tudomány, ami magában foglalja a táplálkozás tudományát, a mozgást, a jógát, a meditációt, a relaxációt, valamint az asztrológiát. Tényleg minden olyan kiegészítőt, ami elősegíti a szervezetünk és a lelkünk számára a legideálisabb állapotot. Az ájurvéda nem egy alternatíva a nyugati orvoslás helyett, hanem egy olyan kiegészítője, amit érdemes minél nagyobb koncentrációkban használni a mindennapokban.
